2017. április 24., hétfő

Daisy

Örömmel látom, milyen sok sárga ruha van a boltok polcain. Bár nekem annyira nem áll jól, attól még szeretem, mindig vidám leszek tőle. Meg is vettem ezt a fodros kivágású pólót és ezúttal fehérrel kombináltam. Az egyik kedvenc sálamat, ezt a százszorszép mintásat is magammal vittem, hogy feldobja a szettet, bár azt hiszem, a sárga cuccok önmagukban is "statement-nek" számítanak.

Fehér nadrág: H&M, Sál: vintage, Táska: Petrity




2017. április 21., péntek

Dorko Remember Your Roots rendezvény

Április elején emailben meghívást kaptam a Dorko rendezvényére, ami a Remember Your Roots nevet viselte. A kampány lényege, hogy felhívja a figyelmet a környezet- és természetvédelemre, és ezúttal a Pangea Környezetvédelmi és Kulturális Egyesület székhelyén, Pénzesgyőrben szerveztek önkéntes, támogató akciót, egybekötve az új kollekciójuk bemutatásával.
Sajnos sok, bloggereknek szóló eseményt ki kell hagynom - bakonyi lányként, de jelenleg soproni lakosként -, de az Apukám még a Bakonyban lakik, hozzá kéthetente megyünk, ezért nagyon megörültem, hogy el tudok menni (mindössze 25 km-re volt tőlünk), ráadásul két, hozzám közel álló témát vegyítenek: a divatot és a természetvédelmet. A második diplomámat természetvédelmi mérnök szakon szereztem és most is hasonló téren dolgozom, gombaszakértőként, de korábban gyakorlatoztam és dolgoztam a Fertő-Hanság Nemzeti Parknál, és azóta is kapcsolatban állok velük, most például ősszel tartok nekik egy  gombaismereti túrát :-)

Na, de visszatérve, Misit is vittem magammal, mert nem tudtam "hová tenni", de nem is akartam, mert gondoltam, majd kedvére szaladgálhat és biztosan lesznek állatok is. A számításom bejött, bár eleinte aggódtam, hogy beengednek-e így, de aztán nem kérdezte senki, ki vagyok és miért vagyok gyerekkel. Végül Misinek akadt játszópajtása is, Alfonz.
A nap folyamán beszéltek egy kicsit a Remember Your Roots kollekcióról, amit meg lehetett tekinteni a sátorban, közben a Soulwave szolgáltatta az élőzenét. Utána közösen elültetett a csapat egy fácskát,  majd az ebéd következett: szabadtéri kemencében sült, zöldséggel és husival töltött langallót kóstoltunk. Később különböző tevékenységeket lehetett kipróbálni, például kertészkedést, medvehagymaszedést az erdőben, kézműveskedést, kinek-kinek kedve szerint. Gondolhatjátok, hogy Misivel nem nagyon lehetett benevezni egyikre sem, talán másfél cserépnyi gyógynövényt tudtunk elültetni, de úgyis inkább többnyire a gyerekekkel játszottam és vigyáztam rájuk.
Egyébként nagyon profi volt a díszlet és a körítés, a Dorko-sátor, a fémhordók, a zászlók és bögrék... Nagyon jó a kollekció, főleg a parafa berakások tetszettek a cipőkön, szerintem nagyon ötletes. Még Apukámnak is tetszettek a cuccok, úgyhogy most legalább nem kell azon gondolkodnom, mit vegyek neki névnapjára :-)
Köszönöm a meghívást és mindenkinek szeretettel ajánlom, hogy látogassátok meg a Pangea Egyesületet is, akár önkénteskedéssel, akár csak úgy, mert csodálatos környéken van. Hiába, a Bakonynak számomra nincs párja, mindig hiányozni fog :-)

A fotók egy része saját, egy része a Dorko tulajdona, itt meg lehet nézni a többi képet.



Misi kiválasztotta a kedvencét. Van 24-esben? :-)








A cuki foltos kutyus, azt hiszem, Pöttyösnek hívják



Avaaa, nézd, gitárok!


Zsuzsival (Marge) egyeztetek a gyerekeket illetően




Nem voltunk ilyen mérgesek ám...


Rackajuhokkal is barátkoztunk







Misi megkergette Lunát, a mókás tacsit is



2017. április 18., kedd

Esküvő Londonban




Március közepén életünk egyik legnagyobb eseménye miatt Londonba utaztunk az egész családdal, ugyanis a tesóm férjhez ment! Nagyon izgatott volt mindenki, főleg Apukám, aki 43 éve ült utoljára repülőn, a másik tesóm meg talán azért, mert még soha nem volt Londonban. Mivel mi fél éve voltunk Misivel és Gáborral, szinte már rutinból ment minden. Sajnos elég rövidre sikeredett a "nyaralás", de annál eseménydúsabb volt.
Bécsből repültünk EasyJet-tel, ami sokkal kényelmesebb megoldás volt, mint a budapesti RyanAir-járat. A megérkezésünk utáni időt és az azt követő napot városnézéssel töltöttük, de szinte semmi tipikus londoni nevezetességet nem látogattunk meg, mert nem is volt túl sok időnk, meg inkább ismerkedés volt a vőlegénnyel, aki bangladeshi, és még nem találkozott Apukámmal és Diával sem.
Az biztos, hogy ez volt életem legviccesebb esküvője! És persze a legkülönlegesebb is, nem csak a helyszín miatt, de a családias hangulat, a multikulti vendégség, és a buli miatt is. Maximum 40-en lehettünk, a polgári esküvő után (egy bénácska, vagy kezdő anyakönyvvezetővel, és a magukat nem túl komolyan vevő, viccelődő házasulandókkal) egy pubba érkeztünk, ahol a szállásunk is volt. Szerencsére nem kellett sokat várni az ebédre, az egyetlen kivetnivalóm csak az étel ellen lehetett, de ez csak Anglia hibája, egyszerűen nem jön be a gasztronómiájuk, arról nem is beszélve, hogy a só sótlan és a cukor "cukortalan", teljesen íztelen és olajban tocsog minden. Sajnos nem ettem egy jót sem ott tartózkodásom alatt, kivéve a Primark kávézójában a sütit és a kávét :-)
Egyébként csak az Oxford Street-en és Portobello-n sétáltunk végig, Diával úgyis együtt megyünk legközelebb és akkor mindent bepótolunk.
Misi természetesen a szertartás előtt pár órával a játszótéren lenyúzta az orrát és a száján az egyik cakkot, de azért így is tiszta úriember volt a kis kockás csokornyakkendőjében ♥
A zenét DJ szolgáltatta, és nagyon jó volt a kedvenceinkre táncolni. Mindig is csak falusi lagzikban voltam, ami nagyon-nagyon-nagyon nem az én stílusom, a mulatóstól ki tudnék rohanni a világból! végre itt valami más, valami modern volt. Közben Misit is altattam, persze pont olyankor mentek a legjobb számok :-) Ja, a kajára visszatérve, a buli közben sajttál volt különféle kekszekkel és szőlővel, na, az viszont jó volt :-)
És hogy a ruháról is ejtsek szót, Dori gyorsan választott egy menyasszonyi ruhát, amit végül szuperül ráigazítottak, de ami még jobban tetszett, az a Dune márkájú cipője volt, meg a haját is nagyon jól megcsinálták. Ami a miénket illeti, Diával egyformát akartunk, ezért az Asos-ról rendeltünk, de ezúttal nem találtuk el a méretet és majdnem katasztrófa lett a vége. Még jó, hogy tudok varrni... de erről majd egy másik bejegyzésben, mert hogy tervezek egy "mit vegyünk fel egy esküvőre"című posztot. Ezért sincs teljes alakos fotóm a ruhámról, de azért sem, mert mostanában meggyűlt a bajom a blogspot felülettel: nagyon sok képemet fejtetőn teszi be a bejegyzésbe, és többszöri próbálkozás után sem sikerül, így ebből a cikkből is sajnos ki kellett hagynom jó pár fotót.
Misi meg egész egyszerűen átaludta a ceremóniát, de itt, a csoportképen is alszik még :-)
Mindenesetre nagyon szuper élmény volt az egész esküvő. Sok boldogságot a friss házasoknak ♥