2015. február 2., hétfő

Babavárás IV. + fotók Misiről

Misi babámmal február 16-ra voltam kiírva, ehelyett 35 hétre, január 14-én jött a világra ez a cuki kisfiú. Szeretnék kicsit írni az egész történetről a babavárás lezárásaként.
Hihetetlen, hogy milyen változásokat képes az anyaság véghezvinni az emberben, és ez azért mondom, mert én soha nem akartam gyereket. Még most is úgy gondolom, lehet teljes életet élni utódok nélkül, de minden nőnek csak ajánlani tudom a babázást! Nagyon jó dolog anyának lenni, szeretgetni, táplálni, nézegetni ezt a kis angyalkát és várni minden mozdulatát, hangját... Nincs is nagyobb boldogság a világon!

Eredetileg orvosi javaslatra vállaltunk gyermeket, ennek pedig az az oka, hogy tavaly februárban volt egy petefészekciszta-műtétem, ami végül nem sikerült annyira jól, mert szinte azonnal visszanőtt és senki sem tudta megmondani, mi okozta. Először endometriózisra gyanakodtak, de a szövettan nem mutatta ki. Amíg az MRI-vizsgálatra vártunk, az orvosom azt mondta, ideje elkezdeni a családalapítást, ha ilyesmin gondolkodunk, mert veszélyes is lehet a ciszta. A barátommal megegyeztünk abban, hogy persze, jöhet a gyerek, hiszen végül is minden feltétel adott hozzá.
Éppen vártam, hogy szólítsanak az MRI-re, amikor a tájékoztatót olvastam a folyosón. Az állt rajta, hogy várandósokon nem csinálják meg a vizsgálatot, mert károsíthatja a magzatot. Mondtam az asszisztensnek, hogy még nem vettem tesztet, de elképzelhető, hogy már megfogant a baba. Június 13-án, pénteken tudtam meg, hogy szülők leszünk. Sajnos másnap meghalt a nagymamám, így neki már nem tudtam elmondani a hírt.

Ha olvastátok a babavárós bejegyzéseimet, tudjátok, hogy összességében véve egész jól telt ez az időszak. A terhesgondozóban rizikósnak ítélték az állapotomat a korábbi műtét miatt, és én azt hittem, ki is zárják a természetes szülést. Akkor nem is bántam volna, mert féltem attól, hogy visszaromolhat a szemem (3 éve lézeres szemműtétem volt, és a kontrollos orvosom sokszor emlegette, hogy szülésnél romlani fog a látásom. Végül szemorvosi szakvéleményt kértünk, amely szerint semmi probléma velem).
Arra azonban nem számítottam, hogy a végén ilyen meglepetések érnek. Nem célom részletesen leírni, mi történt a szülőszobán, de mindenképpen életem egyik legemlékezetesebb pillanata (vagy inkább pár órája) és legnagyobb teljesítménye is volt, amiről azt hittem, képtelen vagyok végigcsinálni, úgyhogy szeretnék pár szót ejteni róla.

Amikor január 13-án fél 12.30-kor folyni kezdett a magzatvíz, kicsit pánikba estem, de ez egy másodperc alatt el is múlt. Inkább attól estem kicsit kétségbe, amikor kiderült: nem tudok most a választott orvosomnál szülni, az ügyeletes orvos fog segíteni. Kb. fél kettőtől indultak a fájások és hivatalosan 13 óra 25 percet vajúdtam. A fájdalom annyira nem is lett volna rossz, inkább a járulékos "tényezők": szomjúság, légszomj, hányinger, ájulási inger, hőhullámok. Mindez 2-3 percenként. Két fájás között sokszor elaludtam, ha tudtam. Talán azért is tartott ilyen sokáig, mert csak az utolsó két órában ültem a szülőszékre, előtte majdnem végig feküdtem, ami miatt a baba nem tudott lejjebb csúszni. Nem akartam apás szülést, mert úgy gondoltam, ez egy nagyon intim dolog és a nők tartsák csak meg maguknak, de végül úgy alakult, hogy a barátom végig bent volt és utólag nagyon örülök, hogy így alakult. Akkor, azokban az órákban rettentően idegesített, ha hozzám szóltak, vagy hozzám értek, de nem tudom, hogy bírtam volna ki egyedül azt a fél napot. A végén kaptam egy kis oxitocint és a lényeg az utolsó 15-20 percben történt. Annyira elfáradtam a vajúdásban, hogy végül a doki "nyomta ki" belőlem a babát és az rettenetesen fájt, mintha egy elefánt lépett volna a bordáimra. A gátmetszésről és annak összevarrásáról már ne is beszéljünk...
Misi azonnal felsírt és pár másodpercre rám fektették, ami semmivel sem összehasonlítható érzés, főleg, amikor látod, hogy megnyugszik rajtad a babád. Mielőtt elvitték, még mellém fektették egy kicsit. Persze, a nagy rohanásban elfelejtettük a fényképezőt, csak a telefonommal sikerült egy nem publikus fotót lőni :-)
Sajnos nem lehettünk együtt, 6 napot töltött a koraszülött részlegen.

És hogy miért Misi a neve? Az elején meg voltunk róla győződve, hogy kislányunk lesz, bár nem állapodtunk meg végleges lánynévben sem. A 20. héten kiderült, hogy fiú és pár napra rá el volt döntve, hogy Misi lesz. Eredetileg valami "ősmagyar" nevet akartam, mert a vezetékneve Kurucz, ami olyan szép autentikusan hangzik, bár nem könnyű hozzá neveket passzintani. Kicsit nehéz volt kiegyezni a családdal is, főleg Apukám hajmeresztő névjavaslataival :D Ahhoz ragaszkodtam, hogy legyen benne A vagy Á hang, mert ez a numerológiában vezető magánhangzó. A klasszikus vonalon maradva nálam a Márton, Mihály és Gábor maradt, mivel Misi apukája is Gábor, de ő nem akart egy 3. Kurucz Gábort, a Marci meg összetéveszthető a Marcellel, ami azért elég népszerű név. Úgy gondoltuk, a Misi nagyon cuki és huncut, felnőttként a Mihály elég komoly és külföldire is lefordítható. Azóta egyébként teljesen beleszerettem a Brúnó névbe is, szóval ha elfelejtem a borzalmas fájdalmat és úgy döntök, bevállalok még egy gyereket, aki esetleg megint fiú lesz, akkor Brúnó lesz :-)
És ha Misi a "tervezett" időpontban született volna, akkor Vízöntő lett volna, de végül inkább a Bak jegyet választotta, Skorpió aszcendenssel. Olvasgattam róla, előreláthatólag a jelleme az Apukáméra fog hasonlítani, aki Skorpió, de az én képletemben is nagyon sok Skorpió van, és a dupla aszcendensemből az egyik Bak. Lehet, hogy emiatt sokan hülyének néznek, de én nagyon sokat tanultam az asztrológiából és nagyon bevált. 

Most már több, mint egy hete itthon vagyunk, Misi egyre ügyesebb és alig várom, hogy tanítgassam, játsszak vele. Remélem, nem bánjátok, de majd róla is hozok fotókat, van pár nagyon cuki ruhája :-)

Fotó: Tamas Sasvari

















5 megjegyzés:

  1. Annyira imádnivalóak vagytok jaj istenem! Misi kis grimasza nagyon édes, már most látszik, hogy jó fej lesz :)

    VálaszTörlés
  2. Az a cuki grimasz! Imádnivaló:)

    VálaszTörlés
  3. congratulations! :)
    your little one is so adorable!!!!

    VálaszTörlés