2016. július 15., péntek

Az én másfél éves kisfiam ♥

Misi ma töltötte be a másfél éves kort, egyszerűen még mindig hihetetlen, milyen nagy már és mennyire gyorsan megy az idő egy gyerek mellett, még akkor is, amikor úgy tűnik, csigalassúsággal múlik el minden nap, amelyek ráadásul olyan egyformának tűnnek!

Szóval Misi a huncutságok huncutsága - nem is tudom, mit írjak róla! Imádni való kisfiú, és nem akarok nagyon elfogultnak tűnni, de nagyon vonzza az embereket és mindig, mindenhol észreveszik és odavannak érte :-) Néha a komoly arcát veszi elő, de most már egyre többször inkább mosolyog, kommunikációt kezdeményez, ismerkedik, "csajozik". Legutóbb azért áradoztam róla, mennyire jó gyerek. Volt. Mert most már nagyon nem az, pedig sokak szerint még mindig mintagyerek, de az elmúlt három hónapban előjött rajta valami dacosság, akaratosság, hisztirohamokkal tarkítva, és hát... sokszor elfogy a türelmem. Mondjuk amikor eleve rosszul ébred és mennénk valahová, és ő csak ordít, kapaszkodik rám, nem hagyja, hogy bármit is csináljak, és persze ideges vagyok, mert el fogunk késni... Vagy amikor órákig kell a kanapén dögleni, mert ő rajtam tornázik és legszívesebben magához láncolna. Amikor semmi sem jó neki, se földön, se levegőben, semmilyen játék nem elég megfelelő, stb. Néha földhöz is vágja magát és olyankor csak állok tanácstalanul és várok, hátha abbahagyja...

Sosem voltam rendmániás, de véglegesen kitörlődött a szótáramból a rend fogalma. Ha valamit elpakolnék, naná, hogy az kell neki, vagy kipakolja utána az egészet, mert olyan jó játék. De szerintem ezt nem kell magyaráznom egyetlen anyukának sem. A játékaihoz még véletlenül sem nyúl hozzá, azok pólyásoknak valók. Bezzeg Apuka fűnyírótraktora, csavarbehajtója és mindenféle szerszáma jöhet. Mostanában a szobájában sem töltött egy percet sem.  Szeret kint lenni az udvaron, szereti a kutyákat és egyéb állatokat, de azért gyorsan megtanulta, hogy nem szabad mindenhez hozzányúlnia, mert nem minden állat barátságos. Ügyesen játszik a labdával, vezetgeti a lábával. A másik kedvenc játék a légycsapó, valaki magyarázza már meg, miért imádják a gyerekek?

Annak idején nagyon büszke voltam magamra, mert vezetgetés nélkül tanult meg járni, de most látom ennek hátrányát: ha sétálni/gyalogolni kell, akkor nem hagyja, hogy fogjam a kezét, csak ész nélkül szalad, amerre lát. Ez nem túl biztonságos a városban, úgyhogy általában cipelni szoktam, vagy triciklit viszek. Babakocsit már nem használok. Egyébként idegen helyen nagyon aranyosan elvan egy pár négyzetméteren és minden felhasználható dologgal játszik. Így voltunk például Hegykőn koncerten is, és jól viselte az egészet, egy hang nélkül.

Az értelmi fejlődését látni valami nagyszerű dolog! Olyan jó, hogy ennyi mindent megért és megismer, és hogy mi mindenre emlékszik! Az elmúlt egy-két hétben teljesen új "halandzsaszavakat" kreált, és egyre jobban tudja a mi szavainkat utánozni. Van néhány saját szava is a gyakran használt dolgaira, például az innivaló az "igyigyi", a kulcs a "kuku", a labda pedig a "babbab". Erről jut eszembe, minden gömbölyű dolgot labdának néz, még a barackot és a dinnyét is, és ha meglát valami hasonlót, akkor hangosan kiabál és mutogat rá. Voltak már vicces helyzetek ebből adódóan :-)

Aminek annyira nem örülök, az az, hogy már csak velünk hajlandó aludni, pedig nem szoktattuk rá, egyszerűen ő igényelte így. Volt egy rossz időszaka, amikor minden éjszaka felriadt és nem volt hajlandó visszaaludni nélkülünk. Nagyjából azzal egy időben nagyon "apás" is lett. Minden nap nagyon várja haza és úgy tud örülni neki!

Amikor elköszönünk valakitől, integet és puszit dob. De a legjobb pillanatok azok, amikor megölel engem, vagy nekem ad puszit. Olyankor elfelejtem a nehézségeket és elolvadok tőle ♥

Most megint egy csomó képet mutatok róla, válogatás nélkül, ami az elmúlt 3 hónapban készült róla:

Májusban még hosszú volt a haja...





...aztán géppel levágtam neki, egy kicsit véletlenül bele is nyírtam :D


A fagyit is szereti...


Van egy hintazsiráfja, aminek elhagyta az egyik fülét. Azóta mindig kipótolja valamivel, mert minden lyukba valamit rakni kell (igazi fiú, nem? :D). Így hát volt már szerszám, USB-kábel, xilofon-ütő és még ki tudja mi a fül helyén. Egyébként nem gondoltam volna, de a zsiráfot nagyon szereti, még viszonylag ez a legtöbbet használt játéka.



Megyünk mindenféle rendezvényre, ami a közelben van, itt éppen tűzoltóversenyen voltunk, máskor meg bodzafesztiválon, koncerteken, állatkertben múlatjuk az időt.


A Mamitól fincsi jégkrémet is kapott.



Így alszik ♥




Így szereti a Mogyi kutyusunkat


Ilyen, amikor Apuka beszárítja a haját sünisre


A Papi kutyusával is megosztotta a kismedencét


Itt meg tiszta nagybácsi/nagynéni, ki mit lát benne


Családi szelfi


Néha evés közben is elalszik :D



Dorka, a csajom ♥



Itt épp egy hisztis pillanatban




Ez egy friss kép, pár napja így fesztiváloztunk




És mindig maszatos a cumi helyén. Most szinte egész nap szívja, mert hátul négy őrlőfoga jön egyszerre. Szegényem, nagyon megviseli.


Most más nem jut eszembe, de ha igen, majd kegészítem a bejegyzést. Mit szóltok Misihez? 

2016. július 11., hétfő

Vibrant colours

 Ez a ruha élőben inkább piros árnyalatba hajlik, mint narancssárgába, de kétségkívül feltűnő színű - volt. Mert hogy azóta visszacseréltem. A H&M-ben vettem a Basic osztályon, elasztikus pamutból van, mint a pólók, de sajnos egy viselés után bolyhos lett és a bal oldala hosszabb, mint a jobb. Még soha nem vittem vissza semmit, Ausztriában vettem egyébként, és csak ott lehet cserélni, úgyhogy még amiatt is aggódtam, nehogy belekössenek valamibe, mert sajnos azért nem vagyok perfekt németes. Szerencsére szó nélkül visszavették (plusz még egy felsőt, amit nem hordtam, csak rájöttem, hogy mégsem annyira az én stílusom) és helyette 5 dolgot hoztam el, abból négyet leárazva.
Az outfitre térve, ebben ebédeltem a családdal, és a vibráló szín mellé nude platform szandált és fonott strandtáskát választottam. Utóbbit nagyon sok blogon látom, szebbnél szebbek, csíkosak, színesek, pomponosak - én egy natúrt tudtam beszerezni a bolhapiacon, de ez is tetszik, különösen a formája. A nyakláncot Esztitől kaptam, a Villango tervezőjétől, köszönöm! Ő egy olvasóm és múltkor találkoztunk is, mert varrtam neki két szoknyát. Örülök, hogy tudtunk beszélgetni, olyan pozitív volt a kisugárzása :-) A szandált meg a tesóm vette Londonban, de a másik tesómnak nem lett jó, 41-es, ha valakit érdekel, szeretné eladni.
Most megyek vissza Misihez és folytatjuk a lazy monday-t, mert a hétvége sűrű volt és ki kell pihenni. Furcsamód imádom a hétfőket, azok nekem mindig olyan jók! Persze azért főzni és takarítani is fogok, de az belefér :-)





2016. július 9., szombat

Heti beszámoló

Most egy kis Instagram-képválogatást hoztam (itt tudtok követni) az elmúlt hetemről, lehetséges, hogy majd fogok még ilyen bejegyzést írni a későbbiekben.
Szombaton zárult a Volt-fesztivál, ahol az utolsó napra váltottam jegyet. Nem is annyira a koncertek, inkább a hangulat miatt, hiszen tavaly ki kellett hagynom, mert Misi még nagyon kicsi volt. Aznap a családom meglátogatott, úgyhogy egy szokásos ebéd és "turistáskodás" után aludtunk egyet Misivel és aztán Diával és Tamással bevetettük magunkat a fesztiválozásba. Mire odaértünk, már gyűltek a fellegek és lezárták az óriáskereket és egyéb kipróbálható izéket, pedig pont rávettük tériszonyos társainkat is egy körre, illetve fotózni akartunk a magasból.
Így hát feltérképeztük a helyet, de persze így is akadtak jó kis látványosságok, például a szalagerdő, a fonalból készült gombák, a színes lampionok, stb. Tényleg nagyon hangulatos volt. A Slayer koncerten kötöttünk ki először, én egyébként nem mondanám, hogy rajongója vagyok az ilyen zenének, de nekem tetszett élőben. Élőben valahogy minden olyan más, akkor minden tetszik, szerintem át kell érezni :-)
Aztán jött a kihagyhatatlan Vad Fruttik és a vihar, pont a kedvenc számomnál áztunk el, de nem adtuk fel! Naná, hogy nem készültünk fel az esőre és lehetetlen küldetés volt eljutni egy esőkabátot venni (valószínűleg el is fogyott addigra), úgyhogy Dia már a szemétgyűjtő zacskót húzta a fejére, nekem meg volt egy nagy sálam, ami mit sem ért. És akkor még a Prodigy-t vagy másfél órával későbbre is csúsztatták. A Brains-et már a sörsátor alól néztük... Na de mindent összevetve nagyon jó volt, én mindig olyankor élveztem a fesztiválozást a korábbi években is, amikor jól eláztunk vagy szétfagytunk, mint például a két évvel ezelőtti a Frequency-n a Travis koncertre várva...
Szeretem az esőt, na.
A hétköznapokon általában bevásárolni, piacozni és intézkedni voltam. Komolyan mondom, micsoda programok ezek egy anyukának! De tényleg, minden kimozdulás ünnepnap! Egyik babás barátnőmmel is találkoztam, akivel mindig vicces kalandokba keveredünk, ez persze most sem maradt ki.
Most pedig zajlik Hegykőn a Tízforrás fesztivál, ahol jobbnál jobb koncertek és kulturális programok vannak, mi szinte minden nap kint leszünk. Legalábbis ez a terv, mert a tegnapi kezdésre Misi belázasodott. Szegénykémnek egyszerre négy őrlőfoga jön hátul és nagyon megviseli, de szerintem hősiesen tűri.
Na, és akkor a képek:

Ha a fotókat megkapom, ez lesz a következő outfit bejegyzés, amiben ebédelni voltunk. Köszönet a nyakláncért olvasómnak, Esztinek ♥


Az ominózus elázás (én vezettem, szóval az alkohol nálam kimaradt)


Misi és a fagyi


Sopron, mi más?


Karácsonyi hangulat a Volton :-)


Gombák ♥


Slayer koncert


A mi Marcink :-)


Misi a tavacska (vagy szökőkút?) körül játszott Eisenstadt-ban



Ugyanott shopping a sétáló utcában (a szoknyát én varrtam, a táska Petrity, szandál F&F, top Esmara, nyaklánc Villango; Misi cucca H&M, Tom Tailor és Bama)


Egy outfit részlet a hétről (a topot átalakítottam egy régiből, a szoknyát is én varrtam, a táska vintage, a szandál meg Londonból jött)


2016. július 3., vasárnap

Same but different

Nagyjából egy hónapja hasonló outfitet viseltem, ugyanis ebből a szoknyából egy piros és egy sötétkék változatot is varrtam, a pólóból pedig double pack-et vettem annak idején piros és kék csíkos párosításban (mindegyik nagyon jól kihasználható darab). Szóval ha úgy vesszük, szinte ugyanaz a szett, mégis más, nem csak a színekben, hanem kicsit stílusban is. Szerintem egyébként magas sarkú cipővel jobban mutat (vagy csak nekem áll jobban).
 A sötétkéket (vagy navy-t) legjobban bézs és nude árnyalatokkal szeretem kombinálni, például tengerészes stílusban, ami olyan jó kis tipikus nyárias. Mostanában kerülöm az ékszereket, de ezúttal az arany gyöngyös nyakláncot azért felvettem, és más kiegészítőként csak a fonott kistáskámat vittem magammal. A cipőmet már sokan dicsérték, én viszont azt ajánlom, csak az vállalja be, aki biztonságosan tud közlekedni benne. De ha megtaláljátok a tökéletes testszínű magas sarkút, onnantól kezdve nem probléma a cipőválasztás, mert tényleg mindenhez megy és jó lábakat csinál :-)

Póló: Esmara, Szoknya: varrtam (DIY), Nyaklánc: H&M, Táska: vintage, Cipő: no name





2016. június 27., hétfő

90s bodysuit

A mai outfit főszereplője egy vintage body a 90-es évekből, amit amikor megláttam, azt gondoltam: "ez annyira csúnya, hogy már szép", és én szeretem az ilyen dolgokat, úgyhogy meg is tartottam. Amikor kaptam, még eléggé határeset volt, ahogy magamra rángattam, de azóta fogytam egy kicsit és már jó rám. A mintáját nem tudom meghatározni, vannak rajta állatok, meg frizbik, és ez a mintás rész hozzá van varrva, olyan dupla hatású.
Idén nagy divat a body és én áldom azt, aki feltalálta, mert imádom, főleg azért, mert télen nagyon praktikus, hisz nem tűrődik ki a nadrágból és jól védi a derekat a felfázástól. 
De emellett azért persze csinos is! Egyelőre nem igazán tudom, hogyan lehet másképpen body-t hordani, mint nadrággal vagy szoknyával, bár biztos vannak ennél merészebb összeállítások (és emberek) is. Most én egy fekete ceruzaszoknyával és magas sarkú szandállal vettem fel, vintage táskával. Ti mivel viselnétek?

Body: vintage (C&A), Szoknya: H&M, Táska: vintage, Szandál: Manfield